TOGAF® Enterprise Architecture Training – Practitioner

A Practitioner szintű képzés célja, hogy a résztvevők megértsék, milyen szerepet tölt be a vállalati architektúra a szervezet működésében, hogyan illeszkedik a TOGAF® tanúsítási rendszerbe, és milyen készségeket fognak elsajátítani. Áttekintjük a vizsga felépítését, az értékelési módot és a képzés menetét. Szó lesz az EA képesség bevezetésének feltételeiről, a változásmenedzsment és kormányzás kapcsolódásáról, valamint a módszertan helyéről az agilis és egyéb fejlesztési környezetekben.

Ismerteti a vállalati architektúra stratégiai jelentőségét és a TOGAF® szabvány alkalmazási területét. Foglalkozunk azzal, hogyan illeszkedik az EA a szervezeti működésbe, milyen előfeltételek szükségesek a bevezetéséhez, és hogyan támogatja az üzleti és IT célok összehangolását. Bemutatjuk a vállalati architektúra szinteket, az EA és az irányítás kapcsolatát, valamint a megfelelési szempontok kezelését.

A stakeholderek azonosításának, kategorizálásának és kezelésének módszereit tárgyalja. Bemutatja, hogyan lehet feltérképezni az érintettek elvárásait és kommunikációs igényeit, hogyan lehet ezeket beépíteni az ADM fázisokba, és miként biztosítható a projekt folyamatos támogatottsága. Kitér az érintetti elemzésre, a nézőpontok meghatározására és a kommunikációs tervek kialakítására.

Részletesen bemutatja az Architecture Vision fázis célját, a feladatok sorrendjét és az elérendő eredményeket. Tartalmazza a projekt hatókörének meghatározását, a releváns stakeholderek bevonását, az üzleti forgatókönyvek alkalmazását és az alapvető célkitűzések dokumentálását. Áttekintjük a fázis kimeneteit, mint az Architecture Vision dokumentumot, az Architecture Work Statement-et és a kommunikációs tervet.

Ismerteti a Business, Data, Application és Technology Architecture fázisok célját és tevékenységeit. Bemutatja a content metamodellek és nézőpontok használatát, az építőelemek kezelését, valamint az üzleti és technológiai szempontok összehangolását. Kitér a kockázatok és biztonsági megfontolások integrálására is. Részletesen bemutatja, hogyan illeszkednek ezek a fázisok az ADM logikájába.

Ismerteti az E és F fázis céljait: a megvalósítás tervezését és irányítását. Foglalkozik a roadmapek és projektcsomagok kialakításával, az ütemezés és erőforrások meghatározásával, valamint a megvalósítás során szükséges változtatások kezelésével. Bemutatja a megvalósítási és átmeneti architektúrák kidolgozását.

A H fázis bemutatása: hogyan lehet fenntartani az architektúra életképességét és reagálni a változó üzleti, technológiai és környezeti igényekre. Foglalkozik a változások azonosításával, értékelésével és beépítésével, valamint a folyamatos fejlesztés biztosításával.

Ismerteti a követelmények teljes életciklusát az ADM-ben. Foglalkozik a követelmények azonosításával, nyomon követésével, priorizálásával és a változásokhoz való igazításával. Bemutatja, hogyan lehet biztosítani a követelmények és a végső architektúra összhangját.

Áttekinti a kiegészítő módszereket és eszközöket, amelyek elősegítik az ADM gyakorlati alkalmazását. Ide tartozik a kockázatmenedzsment, a gap-elemzés, a képességtervezés, az Architecture Content Framework használata, valamint az Enterprise Continuum és az Architecture Repository szerepe.